|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kötõ József 1999. április 7.Nyílt levél jelent meg az Erdélyi Naplóban. A címzettek: Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt a Külügyminisztérium politikai államtitkára. A szerzõ, Ferenczes István csíkszeredai író, a Székelyföld fõszerkesztõje a Budapesten megrendezett magyar-magyar csúcstalálkozóra utalva leírta: hiányérzete van, mert a találkozónak volt egy nagy hiányzója, mégpedig a moldvai csángómagyarok képviselõje. A szerzõ a húsz-harminc ezres magyarországi románság elementáris jogának nevezte a gyulai ortodox püspökség megalakulását, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a moldvai csángómagyarok nemcsak jogilag, politikailag, hanem fizikailag is veszélyeztetettek. Ferenczes István a következõ megállapítással zárta nyílt levelét: "A Vatikán a moldvai csángómagyarokat mint magyarokat leírta". Végezetül pedig felteszi a kérdést: "Leírta volna a moldvai csángómagyarokat Magyarország is, a jelenlegi magyar kormány is?" Az MTI-Press továbbította a kérdést a nyílt levél egyik címzettjének, Németh Zsolt külügyi politikai államtitkárnak.- A kérdés ilyen felvetése is botorság, mert a FIDESZ ellenzéki korában, és kormányzati erõként is mindig támogatta a moldvai csángómagyarok ügyét - válaszolta Németh Zsolt. - Orbán Viktor a FIDESZ elnökeként a '90-es évek elejei nagy árvíz idején fontosnak tartotta, hogy elmenjen Szabófalvára, Lészpedre és a többi, csángók által lakott településre. A FIDESZ lehetõségei szerint megteremtette a csángómagyar közösség támogatásának feltételeit. Azt sem szabad feledni, hogy minden lehetséges fórumon igyekeztünk felhívni a világ figyelmét a moldvai csángómagyarok sanyarú sorsára. - Ezek szerint nincs ok panaszra? - Tulajdonképpen arra a kérdésre kellene pontos választ adni, hogy kellõképpen képviseli-e a csángómagyarok ügyét az RMDSZ, a magyar kormány és a világ összmagyarsága. A magam részérõl a kormány nevében is elismerem, hogy nagyon komoly adósságaink vannak a moldvai csángómagyarsággal szemben, de az ügy az RMDSZ kompetenciájába tartozik. Nem akarok pálcát törni az RMDSZ felett, mert meggyõzõdésem, hogy számos erdélyi magyar politikus képviseli a csángómagyarok érdekeit. Kötõ József mellett megemlítem Eckstein-Kovács Pétert, aki napirenden tartja az ügyet a kisebbségi minisztérium részérõl, de tudom, hogy Szilágyi Zsolt képviselõ is interpellált a kérdésben. - A budapesti magyar-magyar találkozón viszont nem voltak jelen a csángómagyarok képviselõi. - Az Állandó Magyar Értekezlet jól átgondolt jogi struktúra szerint mûködik, amely kimondja: a találkozó ülésein a legitim parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkezõ magyar politikai erõk vesznek részt, és véleményem szerint jogi értelemben az RMDSZ-nek a feladata képviselni a moldvai csángómagyarok érdekeit. - Csángómagyar kérdésben mit tehet a magyar kormányzat? - A moldvai csángómagyarok helyzete nem megnyugtató. Támogatjuk azt a törekvésüket, hogy szabadon vállalhassák identitásukat, hiszen ez a célja a Csángómagyar Szövetségnek is. Tudjuk, komoly nehézségekbe ütközik a magyar anyanyelvû oktatás. A magyar nyelvû szentmisék tartásához a katolikus egyház is ellentmondásosan viszonyul. Példák bizonyítják, amíg egy erdélyi plébános vállalja, hogy magyarul misézzen a moldvai csángómagyaroknak, addig ezt ott sokszor a saját papjaik tiltják meg. - Az Önhöz is címzett nyílt levélben ez áll: "A húsz-harminc ezres magyarországi románságnak joggal adott püspökség ellenében talán lehetett volna számukra is kérni egy-egy magyar nyelvû misét és anyanyelvük oktatását." - Hadd kérdezzem meg: kinek kell kérni? A magyarországi románságnak azért tudtuk teljesíteni ezt az igényét, mert azt világosan megfogalmazták. Ebben a helyzetben is az az alapvetõ kérdés, hogy artikulálódik-e vagy sem egy közösségnek az igénye. Nem tartom helyesnek, hogy egymáshoz méricskéljük a különbözõ jogokat. Valamely közösséget nem attól függõen illet meg bármilyen jog, hogy milyen a helyzet a szomszéd országban, hanem azért jogosult bizonyos jogok gyakorlására, mert létébõl és emberi minõségébõl fakad, hogy szabadon vállalhassa önmagát. Más kérdés, hogy amennyiben egyértelmûen megfogalmazódik egy közösség igénye, az adott kormányzat igyekszik-e annak eleget tenni. - Már tudjuk, hogy a pápa nem látogatja meg erdélyi híveit. Volt e szándéka, eszköze a magyar külügyi tárcának, amellyel befolyásolhatta volna a pápa tervezett romániai látogatását? - A legkülönbözõbb módon kifejezésre juttattuk a véleményünket. Fontosnak tartjuk most is, hogy a katolikus egyházfõ keresse fel az egymilliónál is több erdélyi római- és görög katolikust. Ez hozzájárulhatna az ortodoxia és a katolicizmus közötti együttmûködés kiteljesedéséhez, valamint a nemzetiségi választóvonalak lebontásához is. - Tervezik e a külképviselet bõvítését, nevezetesen is: mikor lesz magyar konzulátus Csíkszeredán? - A kormány fontosnak tartja a külképviseleti rendszer bõvítését. Javasoltuk, hogy létesüljön konzulátus Csíkszeredán. A székelyföldi konzulátus nemcsak azért indokolt, mert oda nem terjed ki a kolozsvári konzulátusunk joghatálya, hanem azért is, mert itt él több mint félmillió magyar. Brassóban és Temesvárott is szeretnénk képviseletet nyitni és azt már elmondhatom, hogy Konstancában napokon belül megnyílik (lapzártakor már meg is nyílt - a szerk.) a tiszteletbeli magyar konzulátus. Felajánlottuk román kulturális intézet létesítését bármelyik magyarországi városba. - Az utóbbi idõben gyakran került szóba a kettõs állampolgárság. Mi errõl az Ön véleménye? Egyáltalán: a kormány foglalkozik e a kettõs állampolgárság valamilyen módon való megadásával? - A kettõs állampolgárság mögött alapvetõen két dolog húzódik meg: az egyik a határátlépés ügye, a másik pedig a magyarországi jogi helyzet. A problémamentes határátlépés többféleképpen is megoldható, abban az esetben is, ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak. A legkézenfekvõbb az lenne, ha továbbra is fennmaradna a vízummentesség az EU tagországok irányában, mint ahogy Szlovákia esetében jelenleg is így van. Románia esetében is ezt az eredményes határõrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni: a vízumot nem azért találták ki, hogy megakadályozza a magyar- magyar kapcsolattartást. Már az Európai Unióban is vannak "nemzeti vízumok", ezek öt évre lehetõvé teszik a tetszõleges alkalommal történõ belépést, sõt a munkavállalást is fél éven belül 90 napos idõszakra. A kettõs állampolgárság gondolata mögött, sajnos, ott bujkál az a fájdalom is, hogy a határon túli magyarok sok esetben csak turistának érzik magukat az anyaországban. Ezen az állapoton kell változtatni! Meg kell teremteni annak a lehetõségét, hogy oktatási-kulturális és más jellegû többletjogokat kapjanak a határon túli magyarok. A frissen létrehozott Állandó Magyar Értekezletre és annak szakmai bizottságaira vár a feladat, hogy meghatározzák azokat a jogi és jogszabályi feltételeket, amelyek biztosítani fogják ezeket a többletjogokat. /MTI-Press/ /Válasz egy erdélyi nyílt levélre: Többletjogokat kaphatnak a határon túli magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./2011. május 6.Szórványban mûködhetnének sikeresen az egyházi népiskolákAz erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ képviselõi az új oktatási törvényrõl, annak a felekezeti oktatásra vonatkozó vetületeirõl tanácskoztak pénteken délelõtt, Kolozsvárott. A szakmai beszélgetés résztvevõit a házigazda Bálint Benczédi József unitárius püspök köszöntötte, aki annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a közös ügyek megbeszélése, az egyeztetés, a közös álláspont kialakítása rendkívül fontos az erdélyi magyar történelmi egyházak számára. Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözölte a kezdeményezést, mint mondta, a szándékok találkoztak, hiszen az RMDSZ számára is rendkívül fontos a tanácskozás, az egyeztetés. 2010-ben a kisebbségi jogok területén végzett munkánk egyik legnagyobb eredménye az oktatási törvény elfogadása volt. A jogszabály kidolgozásakor is egyeztetett a Szövetség az egyházak képviselõivel, most, amikor ennek konkrét alkalmazásáról van szó, ismét szükségessé vált a párbeszéd, az egyeztetés. �?n azt szeretném, ha nem csak a felekezeti oktatás kérdésében ülnénk egy asztalhoz, hanem azt javaslom, hogy rögzítsünk rendszeres találkozókat, amelyeken az erdélyi magyar közösség minden életterületét érintõ kérdést megbeszélhetünk - fogalmazott Kelemen Hunor. Markó Béla miniszterelnök-helyettes elmondta, az Oktatási Minisztérium hamarosan létrehoz egy bizottságot, amely minden püspökséggel külön-külön tárgyal a felekezeti oktatásról. Ennek a bizottságnak a tagjai lesznek Pásztor Gabriella államtanácsos és Király András államtitkár is. Markó Béla szerint ennek az egyeztetésnek az a legfontosabb célja, hogy a felekezeti oktatás kapcsán egységes álláspontot fogalmazzanak meg annak érdekében, hogy a törvény alkalmazásakor mindenki pontosan tudja, milyen cselekvési terv mentén halad a munka. Az erdélyi magyar egyházak képviselõi elsõsorban üdvözölték az oktatási törvény azon elõírását, hogy a vallásóra bekerült a kötelezõ törzsanyagba, ugyanakkor számos kérdést fogalmaztak meg a felekezeti, egyházi iskolák és óvodák létrehozásáról, felmerült továbbá az egyházi népiskolák létrehozásának szükségessége is, amelyek leginkább a szórványvidéken mûködhetnének sikeresen. A tanácskozáson jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Király András oktatásügyi államtitkár, Nagy Zoltán államtitkár, Pásztor Gabriella államtanácsos, Kötõ József parlamenti képviselõ és Lakatos András, az RMDSZ oktatási fõosztályának vezetõje. Az erdélyi magyar történelmi egyházak részérõl jelen volt dr. Jakubinyi György római-katolikus érsek, Papp Géza, az erdélyi református egyházkerület püspöke, Bálint Benczédi József unitárius püspök valamint egyháztanácsosok, képviselõk. (hírszerk.) Transindex.ro 2011. május 17.Jubiláló VaradinumFotókiállítással, a Varadinum Emlékkönyv 2003- 2010 bemutatójával és ünnepi istentisztelettel kezdõdött vasárnap délelõtt Nagyváradon a huszadik Festum Varadinum. A fesztivál mottójául egy négyes felkiáltást választottak a szervezõk: �?nálló magyar kultúrát! Teljes körû anyanyelvi oktatást! �?nálló magyar színházat! Erõteljes civil szervezõdést! Mint Biró Rozália, a város alpolgármestere, a szervezõ Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: Ezek olyan égetõ szükségleteket jelölnek, amelyek nélkül nem tudunk élni, alkudni ezekbõl pedig nem lehet. A rendezvény védnökei Kelemen Hunor mûvelõdésügyi miniszter és Halász János magyarországi parlamenti képviselõ, a Nemzeti Erõforrás Minisztériumának munkatársa. A feszitvál nyitónapján a Nagyvárad-Rogériuszi református templom elõterében Vassy Erzsébet festõmûvész kiállítását nyitották meg, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházában pedig Bartók termi zenei esték címen tartottak hangveresenyt. Az Eisemann Mihály-Somogyi Gyula-Zágon István szerzõpáros által jegyzett Fekete Péter címû elõadást pedig a nagyváradi Szigligeti Társulat mutatta be Kányádi Szilárd rendezésében. A fesztivál második napja az Apáról fiúra elnevezésû, hagyományos mesterek találkozójával kezdõdött, ám az idõjárás nem kedvezett a kirakodóvásárnak. Késõbb az Országos Széchenyi István Történelmi Pályázat díjait adták át, este pedig a várban a Partiumi Keresztény Egyetem képzõmûvészetis diákjainak kiállítását nyitották meg. A hét további napjain is egész napos programokkal várják az érdeklõdõket. Ma Bartók Béla emlékestet tartanak a szerzõ születésének 130. évfordulójának alkalmából a Nagyváradi Állami Filharmónia Enescu-Bartók hangversenytermében. Közremûködnek Kosza Ágnes, Bíró László hegedû, Székely István klarinét valamint Thurzó Zoltán zongorán. A mûsorban szerepelnek Bartók, Enescu és Liszt kompozíciók. Programváltozásra hívják fel a figyelmet a szervezõk: holnap 16 órai kezdettel tartják a Civil Társadalom Napját, amelyen részt vesz Pomogáts Béla irodalomtörténész, Kötõ József színháztörténész és Dávid Gyula irodalomtörténész is, a Polis Könykiadó vezetõje. A rendezvény egyik kiemelkedõ programjának ígérkezik a Szigligeti Színház 110 éves, frissen restaurált iratainak hazatérése. Az ünnepélyes átadást követõen színházi szakemberek részvételével kerekasztal-beszélgetést szerveznek. Ugyancsak vasárnap, a rendezvénysorozat zárónapján tartják a Varadinum díjkiosztó gálát. Az elsõ alkalommal kiosztandó díjakat azoknak a személyiségeknek adják, akik kiemelkedõ munkát végeztek a partiumi magyarság fennmaradásáért, fejlõdéséért. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 18.Kötõ szerint az új tanévben biztosan magyarul fogják tanítani a történelmet és a földrajzotKötõ József parlamenti képviselõ szerint évekig elhúzódhat annak a törvénymódosító javaslatnak a vitája, amely eltörölné Románia történelmének és földrajzának anyanyelvi oktatását. Emellett politikai akaraton is múlik, hogy a törvényt megszavazzák-e a szenátorok - mondta le az Erdély Fm rádiónak. Ott nincsenek ilyen idõhatárok, mint a képviselõházban, mert, az a döntõ ház. �?s akár évekig is vitatható egy-egy törvény. �?gyhogy én úgy gondolom, hogy ha van rá politikai akarat, akkor akár meg is lehet várni azt az idõszakot, amikor ismét többsége van a koalíciónak a szenátusban - állapította meg Kötõ, a képviselõház oktatási bizottságának alelnöke. A földrajz és történelem román nyelvû oktatásáról szóló törvénymódosítást május elsején fogadta el hallgatólagosan a képviselõház. Eszerint minden iskolában románul kell tanítani Románia történelmét és földrajzát, még a kisebbségi iskolák elemi osztályaiban is. A szenátus döntéséig azonban nem változik a törvény. Tehát minden marad a régiben, minden mûködik úgy, ahogy eddig, így õsztõl elkezdhetõ az anyanyelvi oktatás földrajzból és történelembõl, tehát semmi sem változik a szenátusi döntésig, ami remélhetõen pozitív lesz, és nagyon távoli idõszakban fog történni - hangzúlyozta az oktatási bizottság alelnöke. Az RMDSZ-t tegnap arról biztosította a PD-L, hogy a törvény nem fog átmenni a szenátuson. Ezzel kapcsolatban Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ma azt nyilatkozta az Erdély Fm-nek, hogy ha a törvényt bevezetnék, felbomlana a kormánykoalíció. (erdély fm) Transindex.ro 2011. június 1.Kötõ József felszólalt a tábla-ügybenA Ceauºescu-korszakra jellemzõ politikai kétarcúság jelensége újra megjelenik a napi politikában - mondta keddi napirend elõtti felszólalásában Kötõ József képviselõ a kolozsvári Mátyás-szobor körül zajló eseményekre utalva. Hangsúlyozta: Európa felé, a demokratikus jogállam szerepében tetszelegve úgy teszünk, mintha törvénykezésünk és kormányzási programjaink révén esélyegyenlõséget biztosítanánk valamennyi közösség számára, viszont döntõ pillanatokban, végrehajtó hatóságaink által durván megsértjük a békés együttélés szabályait. A román és a magyar kormány közös erõfeszítéseinek eredményeként restaurált Mátyás-szoborcsoport körül kulturális háború dúl - figyelmeztet a képviselõ, rámutatva arra, hogy az emlékmû a jó értelemben vett multikulturalizmus és tolerancia, illetve a demokratikus intézményrendszer megerõsítésének próbaköve lett. Fadrusz János 1902-ben felavatott mestermûvén a huszadik század során olyan feliratok jelentek meg, amelyek a kultúrát emberellenes ideológiák szolgálatába állították - emlékeztetett Kötõ József, majd hozzátette: a szobor idei, eredeti formájában való felavatását éppen ezért a normalitás, az európai szellemiség gyõzelmének tekintettük. A képviselõ tájékoztatott: a mitizált történelmi vízió hívei azonban mindenfajta mûemlékvédelmi szabály ellenére jóváhagyták egy tábla elhelyezését a mûemlékhez tartozó övezetben, amely konflikust szít a román és magyar közösségek között. Mindezt annak ellenére tették, hogy az építkezési engedélyben nincs jóváhagyva a tábla elhelyezése. A helyzetet súlyosbítja, hogy minden a helyi PD-L - az RMDSZ koalíciós partnere - jóváhagyása mellett történik. A helyi önkormányzat gesztusa ebben az értelemben a kolozsvári közéletet egy meghaladott történelmi korba veti vissza. Felszólítjuk a helyi hatóságokat, tartsák tiszteletben a hatályos jogszabályokat, s figyelmeztetjük az érintett központi hatóságokat, követeljék meg a törvényesség visszaállítását. Ellenkezõ esetben a jelenlegi helyzet esetleges következményeiért a felelõsség teljes egészében ezekre a szervekre hárul, veszélybe sodorva ezzel a koalíciós partnerek közös kormányzását is - összegezte a képviselõ. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 2.Be kell vonni Apostut is!Ma délelõtt Bukarestben, a képviselõházban ült tárgyalóasztalhoz Máté András Levente Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Kötõ József képviselõ a Demokrata Liberális Párt Kolozs megyei elnökével, Daniel Budával a kolozsvári Mátyás-szoborcsoporthoz törvénytelenül elhelyezett tábla ügyében. A szövetség Kolozs megyei szervezetének képviseletében a tábla eltávolítását kértük a koalíciós partnerünktõl, arra hivatkozva, hogy a tábla jogtalanul került a szoborcsoportot övezõ zöld területre - tájékoztatta lapunkat Máté András Levente. Mint elmondta, a tárgyalás során arra jutottak, hogy hamarosan újra asztalhoz ülnek, és a beszélgetésbe bevonják Kolozsvár polgármesterét is. Máté az �?MSZ-nek kifejtette: a hét végéig szeretne véget vetni az ügynek, és ha a koalíciós partner nem szándékszik eltávolítani a táblát a szobor elõl, akkor a további tárgyalásokat a két párt országos vezetõinek bevonásával folytatják. Holnap egyébként alighanem találkozik Kelemen Hunor mûvelõdésügyi miniszter és Sorin Apostu polgármester Kolozsváron, egy rendezvényen: a Kolozsvár 2020 - Európa Kulturális Fõvárosa témában tartott konferencián. A konferencia megnyitóján beszédet mond Kelemen Hunor és Sorin Apostu is. Sipos M. Zoltán �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 15.Kivonult a városi tanácsülésrõl az RMDSZ frakciójaA liberálisok szerint nagyobb Iorga-tábla kellett volna a Mátyás-szoborhoz Botránnyal kezdõdött a kolozsvári városi tanács tegnapi ülése, az RMDSZ képviselõi ugyanis - a szövetség megyei tanácsosaihoz hasonlóan - az elsõ napirendi pont elhangzása elõtt kivonultak az ülésterembõl. A helyhatóság magyar érdekképviseleti közössége a Iorga-idézetet tartalmazó tábla, a városszélérõl eltüntetett többnyelvû üdvözlõ tábla, a Házsongárdi mûemlék-rongálás, a városvezetõség utóbbi hetekben tanúsított magyarellenes hozzáállása miatt döntött úgy, hogy nem vesz részt a tanácsülésen. A tiltakozás e formáját megelõzõen a sérelmeket Csoma Botond tanácsos közölte a polgármesterrel és a többi tanácsossal, miközben Irsay Miklós tanácsos átadott több mint 13 ezer aláírást, amelyek a mûemlékek többnyelvû feliratozását kérik. A magyar képviselõk kivonulása után a szociáldemokrata és a nemzeti liberális párt hozta a formáját és az etnikumközi konfliktusokért a magyar képviselõkre kent mindent. A himnuszt követõen, de még mielõtt a tanácsosok rátértek volna az elsõ napirendi pontra, Csoma Botond RMDSZ-es képviselõ szót kért, és vázolta a Sorin Apostu polgármester magyarság ellen tanúsított cselekedeteit. A sérelmek felsorolása alatt Irsay Miklós átadta a polgármesternek azt a 13 515 aláírást tartalmazó iratcsomót, amely többnyelvû információs táblák kifüggesztését kéri a mûemlék-épületekre, továbbá román, magyar és német nyelvû helységnévtáblák elhelyezését követeli. A határozattervezetnek szánt elõterjesztést magyarok és románok egyaránt támogatták aláírásukkal. Kollektív döntésrõl van szó - nyilatkozta a kivonulást követõen László Attila alpolgármester. - Ebben a pillanatban a magyar közösség minden egyes tagjától elvárjuk, és igény van arra, hogy szolidárisak legyünk egymással. Döntsük el végre azt, hogy mi elfogadható és mi nem ilyen esetekben. Az alpolgármester szerint, amennyiben az megszûntetné a további nézeteltéréseket, az is elfogadható kompromisszum lenne, ha mindkét táblát eltávolítanák a szobortól. Ma azzal kezdtük a napot, hogy a házsongárdi-esettel foglalkoztunk. Lassan minden napra jut már valami. Ebbõl legyen már elég! - nyilatkozta végül László Attila. Legyen nagyobb a Iorga-tábla! Az RMDSZ-es tanácsosok kivonulása után a nemzeti liberálisok (PNL) és a szociáldemokraták (PSD) élesen bírálták a magyar tanácsosok hozzáállását. Steluþa Cãtãniciu szabadelvû önkormányzati képviselõ gratulált Apostunak a Iorga-tábla kihelyezéséért, és büszkén vállalta, hogy egyike volt a tábla támogatóinak. Az etnikumközi nézeteltérésekért az RMDSZ tanácsosait tette felelõssé. Hozzá hasonlóan, bár kissé finomabban vélekedett párttársa, Manuel Chira is, aki hangoztatta, hogy az etnikumközi feszültségeket nem a románok vagy a magyarok generálják, hanem a politikusok. A PNL részérõl a legradikálisabb Teo Peter volt, aki szerint a Iorga-idézetet tartalmazó táblának a jelenleginél is nagyobbnak kellene lennie. A PSD zászlóvivõje Claudia Anastase volt, aki felállva fejezte ki helyeslõ véleményét a tábla ottlétét illetõen, továbbá felelõtlennek minõsítette az RMDSZ képviselõit, amiért a napirendi pontokra fittyet hányva elhagyták a termet. Ezek a megnyilvánulások nem tehetnek kárt a román nemzeti öntudatban. Felszólítom a románságot, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy Kolozsváron minél több helyen hirdessük a román gyökereket. A demokrata-liberálisok részérõl senki sem szólalt fel. Egyre erõsebben inog a koalíciós viszony Az RMDSZ tanácsosainak kivonulása után Csoma Botond a funari politika európaibb módszerekkel történõ folytatásának vélte az eseteket. Amennyiben nem tartják be a törvényt, tovább kell gondolnunk az együttmûködést a demokrata liberális párttal, mert semmibe vesznek minket, nem tekintenek reális partnernek. Ilyen körülmények között meg kell gondolnunk, érdemes-e folytatni a koalíciós viszonyt - nyilatkozott Csoma. Annak idején a város kitáblázása pontosan a Mátyás-szoborral kezdõdött - hívta fel a figyelmet Molnos Lajos, megjegyezve, hogy a PD-L-vel való koalíciót mind városi, mind pedig megyei szinten felülvizsgálják. A Iorga-tábla üggyel kapcsolatos két feljelentés eredményére még várni kell, továbbá - Molnos szavaival élve - a magyar kormány is továbbléphetne a nyilatkozatok szintjérõl. A szobor érdekében nem egyszer mentünk már ki a térre, és nincs kizárva, hogy erre újra sor kerül - tette hozzá a tanácsos. A koalíció képviselõházi szinten is inog. Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke - aki egyben a párt képviselõházi frakciójának vezetõje is - az eset kapcsán lapunknak elmondta: Amennyiben folytatódik a magyarellenes hangulat Kolozsváron, megtörténhet, hogy Kötõ József, Máté András és Pálffy Zoltán nem szavaz a Demokrata-Liberális Párt vagy a kormány által elõterjesztett tervezetekre. A magyar nyelv nem idegen nyelv A jelenlévõk az Erdélyi konzultációt hirdetõ magyar nyelvû reklámtábla kapcsánis megkérdezték az alpolgármestert. Magánterületen, magánszerzõdés alapján kitettek egy táblát. A polgármesteri hivatalnak nincs jogköre a tábla tartalmát jóváhagyni vagy sem, mert a reklámcég és a megrendelõk közötti szerzõdés rendelkezik a tartalom felõl - nyilatkozta László Attila, hozzátéve, hogy a városban több idegen nyelvû táblával is találkozhatunk. �?gy látszik senkit nem zavar, ha angol, német, vagy bármely más nyelven reklámoznak, de amikor a magyar közösségnek célzottan információt átadó tábláról van szó, az valakinek a csõrét nagyon csípi. A tanácsülésen a Kolozs megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) is képviseltette magát. Részükrõl ifj. Deák Ferenc nyilatkozott a sajtónak, aki kijelentette, hogy addig adják Apostunak a piros lapot amíg a polgármester ki nem lép az illegalitásokból. A magyar nem idegen nyelv, hanem egy romániai állampolgári kisebbség nyelve - fûzte hozzá ifj. Deák a reklámtábla kapcsán. (kovács) Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
